Ex libris - Mabel Böhler
Leltári szám: | ELT 101.263 |
---|---|
Alkotó: |
Fischer-Köystrand, Karl (1861 - 1918) |
Készítés ideje: |
1910 - ES ÉVEK
1910 - ES ÉVEK
|
Készítés helye: | Bécs (Wien) |
Anyag: | papír |
---|---|
Technika: | klisényomat, vonalas klisé |
Méretek: |
magasság: 108 mm
szélesség: 140 mm
|
Az ex libris (latin, jelentése „könyvekből, könyveiből, könyvei közül”), lényegében olyan sokszorosított grafikai lap, amely a könyv tulajdonosának nevét, címerét, jelképét, jelmondatát tartalmazza.
Az utolsó, egész Európát átjáró, minden művészeti ágat, műfajt átható stílus, a sokféleképpen nevezett szecesszió (art nouveau, Jugendstil stb.) közös gyökerű, szimbolikus szellemiségű mindenütt, de mégis számos helyi árnyalattal, sajátsággal. Egyéni, külön utat jártak a bécsi Sezession művészei is. A bécsi szecessziót markáns, erőteljes geometrikus ornamentika jellemzi, mely szőnyegszerűen borítja be a kétdimenziós felületet, mint Fischer-Köystrand bécsi illusztrátor, rajzoló e meglehetősen ritka, némiképp Klimt művészetét idéző, érdekes ex librisén. E kisgrafikai műfajnak régi, a középkorig visszanyúló múltja van: a 15. századtól a könyvkötés vagy borító belső oldalára ragasztva a tulajdonjog jelzésére alkalmazták. A 19-20. század fordulóján, amikor a mondanivaló egyik fő kifejezési területe a grafika lett, igen közkedvelt műfajjá vált, és együtt virágzott a szecessziós könyvművészettel. A korábbi címeres lapokat felváltották a jelképes, allegorikus ábrázolások, a szecesszió szőnyegszerűen elburjánzó díszítményeivel, jellegzetesen kétdimenziós, erősen stilizált ornamentikájával.
Irodalom
- szerző: Dr. Horváth Hilda: Iparművészeti kincsek Magyarországon. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2000. - Nr. 57.