Fegyverkészlet - kard és két hajítódárda (kelevéz)
Leltári szám: | E 60.25.1-4 |
---|---|
Készítés ideje: |
17. SZÁZAD 2. FELE
|
Készítés helye: | Törökország (Oszmán Birodalom) |
Jelzés: | a tokon tugra E. jegyzékben: A hüvelyen két helyen beütött török ötvösjegy: IV. Mehmed jegye (1648-1687) |
---|---|
Anyag: | acél penge; bőr; chagrin bőr; ébenfa; szaru |
Technika: | cizellált; domborított; vésett díszítés |
Méretek: |
hosszúság: 93 cm
szélesség: 10 cm
hosszúság: 89 cm
|
A kardból és két hajítódárdából, valamint az ezek tárolására szolgáló, bőrborítású tokból álló együttes az Esterházy-kincstár egyedülálló és igen ritka fegyverkészlete. Az ehhez hasonló fegyvereket a 17. században vadászat során használtak. A két dárda elhajítás után nem egyenesen, hanem forogva repül, így használatukhoz igen nagy jártaság kellett. A kard hegye keletiesen elvékonyított, amivel nem csak lefelé, hanem fölfelé is lehetett vágni. Georg Kern müncheni fegyverszakértő szíves szóbeli közlése alapján azonban úgy tűnik, esetünkben valószínűleg díszfegyverről van szó, mivel a pengén nem látszik az acél hagyományos megmunkálása során kialakuló jellegzetes rajzolat. A tokon látható az úgynevezett tugra, azaz a szultán nevét és az "örökké győzedelmes" állandó jelzőt tartalmazó hitelesítő jel. Georg Kern a két dárdából és egy kardból álló együttes ilyen összeállítása igen ritka, általában egy dárda és egy kard, vagy három dárda szokott együtt szerepelni.
A fraknói Esterházy kincstár gyűjteményében őrzött két hajítódárda-készlet – melyek 1896-ban a Magyar Hadtörténeti Emlékek című budapesti kiállításon is bemutatásra kerültek – a szokásos összeállítás szerint három-három dárdából áll (ld itt ld. még: Szendrei János: Magyar hadtörténeti emlékek az ezredéves kiállításon. Budapest, 1896. 594, 606.)
A második világháború során megrongálódott fegyverkészlet még restaurálásra vár, roncs állapota miatt a korábbi szakirodalom eddig nem tárgyalta az együttest.
Irodalom
- Szerk.: Szilágyi András: Esterházy-kincsek. Öt évszázad műalkotásai a hercegi gyűjteményből. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - Nr. 43. (Csóka Veronika)