| Leltári szám: | 13544 | 
|---|---|
| Készítés ideje: |    
    17. SZÁZAD VÉGE   
 | 
            
| Készítés helye: | Magyarország | 
| Anyag: | aranyozott ezüstfonal; ezüstfonal; vászon | 
|---|---|
| Technika: | kétoldalas, mintázott laposöltés; laposöltés; száröltés; vert csipke | 
| Méretek: |        
      hosszúság:      79      cm     
        
      szélesség:      169      cm     
   | 
            
Jellegzetes 17. századi magyar ing. Rövid elő- és hátlapját egyetlen, a vállban félbehajtott vászon adja, melyen a nyaknak kerek kivágást szabtak, és elöl kissé felhasították. Bő, egyenes ujjai kiterítve ugyancsak téglalap-formát alkotnak, ezt sima varrással vagy vert csipke-betéttel rögzítették a törzshöz. Hasonló szabású inget visel többek között Esterházy Pál herceg 1655-ös képmásán (Fraknó). Az ujjak vége keskeny sávban hímzett. A hímzésen karéjos akantuszlevelekkel közrefogott és egyedülálló gránátalmák váltakoznak. A karéjos levelekkel közrefogott rozetta vagy gránátalma a perzsa és török szőnyegek bordűrjének gyakori kedvelt motívu,a. innen került a magyar hímzésekre. Az eladó levele szerint az ing a Kassán élő Szirmay Antal családjából származik. 
      Irodalom
- László Emőke: Magyar reneszánsz és barokk hímzések. Vászonalapú úrihímzések. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2001. - Nr. 55.
 - Szerk.: Péter Márta: Reneszánsz és manierizmus. Az európai iparművészet korszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1988. - Nr. 430.
 - Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI-XVII. században. I. (Reprint). Helikon Kiadó, Budapest, 1986. - 108. kép
 - Historic Hungarian Costume From Budapest. Whitworth Art Gallery (Manchester), Manchester, 1979. - Nr. 6.
 - Höllrigl József: Magyar viselettörténeti kállítás. Leíró lajstrom. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1938. - Nr. 27.
 - Csermelyi Sándor: Magyar hímzések kiállításának leíró lajstroma. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1918. - Nr. 150.