Enteriőrfotó - a Lipthay-palota (Bp., Lánchíd u. 4.) szalonja Lotz Károly mitológiai tárgyú frízével

Torontál megyei Lovrinban birtokos báró Lipthay Béla (1827-1899) Baranya és Pest vármegye főispánja, majd 1872-1887 között országgyűlési képviselő volt. Háromszintes neoreneszánsz palotája 1872-1874 között épült fel a budai Margit-rakparton, Unger Emil és Ybl Miklós és tervei szerint. Az épület a második világháború során súlyosan megrongálódott, 1949-ben lebontották.

Lipthay Béla korának egyik neves műgyűjtője és műpártolója, egyben az 1885-ben létrejött Országos Magyar Iparművészeti Társulat egyik alapítója, 1888-tól pedig elnöke volt. (Nekrológját ld. a Magyar Iparművészet 1899. évi 3. számában ld. itt.)

Felesége, a bécsi születésű Amalia von Mack (1840-1915) számos kiemelkedő jelentőségű műtárgyat adományozott az Iparművészeti Múzeumnak a Lipthay-gyűjteményből.

A fénykép jobb felső sarkára bélyegzett "Magyar műkincsek" felirat tanúsága szerint a felvétel 1895 körül készült, a Radisics Jenő által szerkesztett Magyar műkincsek című sorozat első, a budapesti műgyűjteményeket bemutató kötete számára, az enteriőrfotó azonban végül nem jelent meg az 1896-ban kiadott műben.

A palota szalonjának frízét 1874-ben Lotz Károly mitológiai tárgyú festményekkel díszítette. A jobboldali ajtó fölött látható, Apolló és a múzsák című kompozíció 2007-ben a Kieselbach Galéria téli képaukcióján bukkant fel (ld. itt).

A fríz Ceres leányát keresi című képmezőjét a Vasárnapi Ujság 1898. február 27-i száma reprodukálta (ld. itt).