Elefántcsont szobor - Szent Sebestyén

Ötvösgyűjtemény

Leltári szám: E 76.7
Készítés ideje:
1670 - 1680 KÖRÜL
Készítés helye: Dél-Németország; Ausztria
Anyag: elefántcsont
Technika: faragott
Méretek:
magasság: 18,8 cm
talpátmérő: 4,5x3,3 cm

Szent Sebestyén a Kr. u. 3. században élt. A Diocletianus római császár által elrendelt keresztényüldözések egyik áldozata volt fatörzshöz kötözték és íjászokkal kivégeztették, mert hű maradt keresztény hitéhez és megtagadta a bálványimádást. A barokk korban a tizennégy segítő szent egyike, elsősorban pestis ellen nyújtott oltalmat.

Leggyakoribb ábrázolási típusa a szent mártírhalálát ábrázolja a (németországi alkotásokon) fatörzshöz, illetve (itáliai műveken) oszlophoz kötözött testet nyilak döfik át. A fraknói kincstár leltáraiban szerepel egy másik, szintén elefántcsontból faragott Szent Sebestyén-szobrocska, amelynek fatörzse korallágat formáz (Inventarium 1696. Arm. 41 et 42, No 17: Statua Eburnea S. Sebastiani Corallo applicata), s amely ma is a fraknói Esterházy-gyűjteményben található.

Mindkét kisplasztika a szent mártíriumának tradicionális ábrázolási módját követi. A budapesti szobrocska a második világháború alatt több darabra tört, máig hiányzik néhány apró részlete.

Irodalom

  • Szerk.: Szilágyi András: Műtárgyak a fraknói Esterházy-kincstárból az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2014. - Nr. V.18. (Rákossy Anna)
  • Szerk.: Szilágyi András: Esterházy-kincsek. Öt évszázad műalkotásai a hercegi gyűjteményből. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - Nr. 71. (Rákossy Anna)
  • Die fürsten Esterházy-Magneten, Diplomate und Mäzene. Eisenstadt, 1995. - p. 280-281.
  • Szilágyi András: Az Esterházy-kincstár. Helikon Kiadó, Budapest, 1994. - p. 78.
  • Szerk.: Szilágyi András, Péter Márta: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 1.45. (Szilágyi András)
  • Layer Károly: Das Ungarische Kunstgewerbemuseum: Illustrierter Führer durch die Sammlungen. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1925. - p. 22.