Elefántcsont szobor - Szent Sebestyén
Leltári szám: | E 76.7 |
---|---|
Készítés ideje: |
1670 - 1680 KÖRÜL
|
Készítés helye: | Dél-Németország; Ausztria |
Anyag: | elefántcsont |
---|---|
Technika: | faragott |
Méretek: |
magasság: 18,8 cm
talpátmérő: 4,5x3,3 cm
|
Szent Sebestyén a Kr. u. 3. században élt. A Diocletianus római császár által elrendelt keresztényüldözések egyik áldozata volt fatörzshöz kötözték és íjászokkal kivégeztették, mert hű maradt keresztény hitéhez és megtagadta a bálványimádást. A barokk korban a tizennégy segítő szent egyike, elsősorban pestis ellen nyújtott oltalmat.
Leggyakoribb ábrázolási típusa a szent mártírhalálát ábrázolja a (németországi alkotásokon) fatörzshöz, illetve (itáliai műveken) oszlophoz kötözött testet nyilak döfik át. A fraknói kincstár leltáraiban szerepel egy másik, szintén elefántcsontból faragott Szent Sebestyén-szobrocska, amelynek fatörzse korallágat formáz (Inventarium 1696. Arm. 41 et 42, No 17: Statua Eburnea S. Sebastiani Corallo applicata), s amely ma is a fraknói Esterházy-gyűjteményben található.
Mindkét kisplasztika a szent mártíriumának tradicionális ábrázolási módját követi. A budapesti szobrocska a második világháború alatt több darabra tört, máig hiányzik néhány apró részlete.
Irodalom
- Szerk.: Szilágyi András: Műtárgyak a fraknói Esterházy-kincstárból az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2014. - Nr. V.18. (Rákossy Anna)
- Szerk.: Szilágyi András: Esterházy-kincsek. Öt évszázad műalkotásai a hercegi gyűjteményből. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - Nr. 71. (Rákossy Anna)
- Die fürsten Esterházy-Magneten, Diplomate und Mäzene. Eisenstadt, 1995. - p. 280-281.
- Szilágyi András: Az Esterházy-kincstár. Helikon Kiadó, Budapest, 1994. - p. 78.
- Szerk.: Szilágyi András, Péter Márta: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 1.45. (Szilágyi András)
- Layer Károly: Das Ungarische Kunstgewerbemuseum: Illustrierter Führer durch die Sammlungen. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1925. - p. 22.