Kalpagforgó
| Leltári szám: | 51.1044.1 |
|---|---|
| Készítés ideje: |
17. SZÁZAD 2. FELE
|
| Készítés helye: | Erdély |
| Anyag: | aranyozott ezüst; gránát; rubin; smaragd; türkiz; zafír |
|---|---|
| Technika: | beágyazott zománc (émail champlevé); festett zománc; öntött |
| Méretek: |
magasság: 27,3 cm
szélesség: 14,5 cm
súly: 226,6 g
|
Ez a reprezentatív, rendszerint nemesfémből készült ékszertípus formájában a kócsagtollat idézi, amelyet az ünnepi férfiviselet kiegészítőjeként, süvegbe tűzve viseltek. Több, egymásba kapcsolt tagozatból áll, felületén zománcos applikált boglárokkal díszített. A zománc színei: kék, fehér, fekete, a befoglalt ékkövek között láthatunk például türkizt, gránát követ, zafírt a 17. századi erdélyi ötvösművek – fegyverek, ékszerek, viseleti kellékek – kedvelt díszítő stílusában. Az egykori Zichy gyűjteményből származik.
Irodalom
- Szerk.: Pataki Judit: Az idő sodrában. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek története. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - Nr. 162. (Békési Éva)
- Szerk.: Pataki Judit: Művészet és Mesterség. CD-ROM. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1999. - fém 20.
- Szerk.: Szilágyi András, Péter Márta: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 5.56. (Szilágyi András)
- Szerk.: Miklós Pál: Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményei. Magyar Helikon, Budapest, 1979. - p. 60.
- Szerk.: Radocsay Dénes, Farkas Zsuzsanna: Az európai iparművészet remekei. Száz éves az Iparművészeti Múzeum. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1972. - Nr. 165.
