Kárpit - ún. Alpujarra szőnyeg /ágytakaró
Leltári szám: | 14949 |
---|---|
Készítés ideje: |
19. SZÁZAD KÖZEPE (feltehetően)
|
Készítés helye: | Spanyolország; Alpujarra |
Anyag: | fémfonal; mercerezett pamut |
---|---|
Technika: | szedettes technika |
Méretek: |
hosszúság: 237 cm
szélesség: 159 cm
csomósűrűség: 1610 csomó/dm2
|
Az európai népművészethez sorolandó Alpujarra szőnyegek (ágytakarók) a spanyolországi Granadától délre fekvő Alpujarra régióban készültek a 15-19. század között. A hurkolásos technikával szőtt szőnyeg-takarókat gyakran három, keskeny szövőszéken szőtt sáv összevarrásával alakították ki.
A szőnyeg-takaró sárga alapszínű tükre átlósan rácsozott, az így kialakult rombuszokat zöld és nyers színű rozetták díszítik. Középen kétfejű, koronás sas, mellén négyes osztatú
címerpajzzsal. A tükör alsó szélén „DONA ROSALIA BTAVO”(BRAVO?) felirat olvasható. Bordűrje zöld alapszínű. A belső bordűrsáv négy sarkát egy-egy koronás oroszlán díszíti, közben talpas kelyhen álló páros galambok rozettákkal váltakoznak. A külső keretben stilizált liliomok és csillagos rozetták váltják egymást.Az szőnyeg-takarót Alfréd Hoffmann, az egyik legrégebbi pesti könyves vállalkozás, az 1768-ban alapított Eggenberger cég tulajdonosa ajándékozta az Iparművészeti Múzeumnak 1894-ben, mint üzlettársa (1863-tól) és barátja, Kovachich-Molnár János (1838-1894) egykori tulajdonát, amelyet Kovachich-Molnár végakaratában hagyott az Iparművészeti Múzeumra.
Lásd még: Museum With No Frontiers
Irodalom
- Szerk.: Radocsay Dénes, Farkas Zsuzsanna: Az európai iparművészet remekei. Száz éves az Iparművészeti Múzeum. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1972. - Nr. 86.