Keszkenő - (úrvacsorakendő?) kétfarkú, koronás oroszlán alakjával
| Leltári szám: | 51.380.1 |
|---|---|
| Készítés ideje: |
17. SZÁZAD 2. FELE
|
| Készítés helye: | Zólyom vármegye |
| Anyag: | arany skófiummal hímzett; ezüst skófiummal hímzett; lenvászon; selyemfonal |
|---|---|
| Technika: | kétoldalas laposöltés; vert csipke |
| Méretek: |
szélesség: 80 cm
hosszúság: 78 cm
|
A sarkokban egy-egy nagyobb, az oldalak közepén egy-egy kisebb, kétfülű vázához hasonló idomból kinövő, szimmetrikus virágtő. A tövön hatszirmú, kerek virágok és fogazott szélű levelek. A virágszálak között két-két szembenéző, koronás, kettéágazó bojtos farkú, ágaskodó oroszlán. Az oroszlánok rajza címerállathoz hasonló. Bár nem zárható ki annak lehetősége, hogy itt is címerállatként jelennek meg, valószínűbb, hogy csak díszítőmotívumként szerepelnek. A 17. századi magyar hímzéseken az állatábrázolás igen ritka. A címereket, valamint egy az Esterházy-gyűjteményből származó nyerget és nyeregtakarót kivéve, ezen a vászonhímzésen lelhetjük csak fel az oroszlán-ábrázolást. A rajz és a hímzés egyaránt hivatásos mester munkája. Az úrvacsorakendőként használt keszkenő a besztercebányai evangélikus templomból származik.
Irodalom
- László Emőke: Magyar reneszánsz és barokk hímzések. Vászonalapú úrihímzések. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2001. - Nr. 11.
- Szerk.: Péter Márta: Reneszánsz és manierizmus. Az európai iparművészet korszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1988. - Nr. 411.
- Csermelyi Sándor: Magyar hímzések kiállításának leíró lajstroma. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1918. - Nr. 32.
- Szerk.: Ráth György, Divald Kornél: Az iparművészet könyve. III. Athenaeum Kiadó, Budapest, 1912. - 323. kép
- László Emőke: -A besztercebányai ágostai hitvallású evangélikus templom régi magyar hímzései Credo, 2004, 10.. - 82-83. p. és 1. kép
