Kiállításfotó - napköziotthon mesélőszobájának Kozma Lajos tervezte berendezése az Iparművészeti Társulat 1914. évi Gyermekművészeti kiállításán

Kozma Lajos az 1914-ben rendezett Gyermekművészeti kiállításon egy napköziotthon mesélő szobájának berendezését mutatta be. Az archív fényképek alapján a bútorzathoz a gyermekek igényeinek megfelelő arányú székek és asztalok tartoztak, az öt bemutatott szék mindegyike eltérő kialakítású volt. A terem ablakmélyedésében álló cserepes virágokat az iparművész által tervezett „virágtartó létrák” támasztották meg. Az ott álló pódiumon tűnt fel a „mesélő szék”, melyet Kozma az óvónő részére készíttetett. A karosszék formája a 18. század első évtizedeiből származó angol bútordarabot (Anna királynő – I. György kora) idéz. A támla kerete, a középső lap formája, a karfa és a lábak ívelt kialakítása ezt mutatja. Az eredeti fehér festés és a faragások színezése – talán aranyozása – azonban a francia barokk és rokokó jellegzetessége. Ami mégis a szecesszióhoz köti a „mesélő széket”, az a díszítés: a támla középpontjában a mézeskalácsok szív alakja, benne madár- és virágmotívum, felette a díszmagyar öltözet zsinórozását idéző szalagdísz. Az eredeti, 1914-ben bemutatott darab sorsa nem ismert, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma a "mesélő szék" egy 1917-ben készült példányát őrzi (ltsz.: B 95.1). A szék – és a mesélőszoba tárgyai – a Kozma által szervezett Budapesti Műhelyben készültek. A szék mutatja Kozma stílusváltását is, életművében a késő szecessziót egy historizáló időszak ("Kozma-barokk") követte.