Kiállításfotó - ötvöstárgyak Herzog Mór Lipót (1869-1934) gyűjteményéből az Iparművészeti Múzeum 1931. évi 'Erdély régi művészeti emlékei' című kiállításán

Az Iparművészeti Múzeum 1931. évi Erdély régi művészeti emlékei című kiállításáról így számolt be a Műgyűjtő című folyóirat az évi száma (p. 169.):

Az Iparművészeti Múzeum Erdély régi művészeti emlékeinek kiállítását a Művészeti Múzeumok Barátainak Egyesülete rendezte. Ezüst ötvöstárgyak, arany ékszerek, erdélyi szőnyegek és úrihímzések, könyvtáblák, bútorok, érmek és fegyverek, minden együtt szerepel jó elrendezésben: múzeumaink anyagának legjava éppúgy, mint a magángyűjtemények díszei. Nagy gonddal, fáradsággal végezte a rendezőség munkáját, ennek köszönhető, hogy a kiállítók között a párisi Cluny Múzeum is szerepel négy, nálunk eddig ismeretlen erdélyi ötvösmunkával.

A Múzeumbarátok Egyesülete 1913-ban alakult meg azzal a céllal, hogy támogassa a Nemzeti Múzeumot, a Szépművészeti Múzeumot és az Iparművészeti Múzeumot. Miután a Magyar Nemzeti Múzeum Barátai 1926-ban önálló egyesületet hoztak létre, a Múzeumbarátok Egyesülete a továbbiakban Művészeti Múzeumok Barátainak Egyesülete néven működött. (Ld.: Magyar Művészet, 1927, p. 169.)

Az egyesület választmányának Herzog Mór Lipót (1869-1934), a huszadik századi magyarországi műgyűjtés egyik legjelentősebb alakja is tagja volt, aki az Erdély régi művészeti emlékei című tárlaton számos kora újkori erdélyi ötvöstárgyat állított ki gyűjteményéből. Ezen tárgyak nagy része a második világháború után az Egyesült Államokba került, majd 2011-ben bukkant fel a Christie’s New York-i árverésén (ld. itt). A New York-i aukción a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megvásárolta a Herzog-gyűjtemény 32 erdélyi ötvösművét, majd azok a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.

Az Iparművészti Múzeum az 1931. évre A Felvidék régi iparművészete című kiállítás megvalósítását is tervezte, erre azonban végül nem került sor (vö: Magyar Iparművészet, 1931, p. 37.)