Műtárgyfotó - szalonszekrény a budai királyi vár kertilakjának berendezéséből

A Faragó Ödön tervei alapján Kántor Tamás budapesti asztalosmester által kivitelezett szalonszekrény az 1900. évi Párizsi Világkiállításon került bemutatásra, ahol a londoni South Kensington Museum (a Victoria &Albert Museum elődje) megvásárolta a „magyaros szecesszió” jellegzetes stílusjegyeit mutató bútort.

A díszszekrény mindmáig a V&A egyik legimpozánsabb magyarországi eredetű darabja (lásd itt). A neves londoni gyűjtemény szerzeményezéséről a Magyar Iparművszet 1900. évi 6. száma is büszkeséggel számolt be (lásd itt, p. 359.).
A díszszekrény mellett Faragó Ödön azon bútorai is szerepeltek a Párizsi Világkiállításon, amelyeket a budai királyi palota ún. kerti házába tervezett 1898 körül. (ld. itt, p. 134.) A londoni múzeum ezen bútorok másodpéldányait is megrendelte és megvásárolta.
A királyi palota 19. század végi átalakítása során Hauszmann Alajos egy magyaros stílusú pihenőházat, azaz „parasztházat” emelt Erzsébet királyné számára a Várhegy déli oldalán, a várkertben (lásd itt és itt).

A kerti lak belső díszítését és bútorait Faragó Ödön tervezte, magyaros motívumokkal borítva a berendezést és a falakat, amint arról Hauszmann-nak a palota berendezéséről írott, gazdag fényképanyaggal illusztrált cikke is tanúskodik (lásd itt, p. 188.). A gazdag és változatos ornamentika uralta a karosszékek festett és fémszállal hímzett bőrkárpitját, a támlásszékek bőrcsíkokból kialakított támláját. A szekrényt nagyméretű, szintén virágmotívumokból szerkesztett fémveretek díszítették, az asztal faragása is hasonló volt – ezek a faragások a bútorok mindegyikén feltűntek. A virágmotívumok a kerti lak belső tereinek falfestésén is megjelentek. A berendezést Faragó Ödön terve alapján Lengyel Lőrinc szegedi császári és királyi műasztalos és bútorgyáros kivitelezte, csakúgy, mint az asztal és a székek londonba került másodpéldányait. A londoni múzeum által megvásárolt szalonszekrény tehát nem tartozott a budavári kerti lak berendezéséhez.

A budavári kerti lak berendezése 1945-ben elpusztult, a fennmaradt archív fotók és a londoni múzeum tárgyai alapján azonban fogalmat alkothatunk erről a kiemelkedő szecessziós enteriőrről. Az együttes egyben azt is bizonyítja, hogy az új stílus az arisztokrata, udvari körökben is megjelent. Hogy Erzsébet látta-e valaha a bútorokat vagy azok terveit, nem tudhatjuk: a pihenőház négy évvel a királyné halála után, 1902-ben készült fel.

A díszszekrény fotója megjelent a Magyar Iparművészet 1900. évi 3. számában (lásd itt, p. 135.)