Násfa
Leltári szám: | 6884 |
---|---|
Készítés ideje: |
17. SZÁZAD 1. FELE (feltehetően)
|
Készítés helye: | ismeretlen (feltehetően) |
Anyag: | arany; gyémánt; igazgyöngy; rubin |
---|---|
Technika: | beágyazott zománc (émail champlevé); öntött |
Méretek: |
magasság: 5,7 cm
szélesség: 3,8 cm
súly: 21,9 g
|
Az ékszer kontúrját képező, csigás szalagokból formált há­ romágú keretbe áganként egy-egy sarokra fordított négykaréjos rubinfoglalat, közéjük háromszögletű gyémánttal foglalt középrész illeszkedik. Utóbbi nagyméretű fazettált gyémánt­ jának háromkaréjos, kúposán kiemelkedő foglalatát arabesz­ kes fekete-fehér beágyazott zománcminta díszíti, akár a négykaréjos rubinfoglalatok rézsútos oldalait. A keretdísz plasztikus részleteit kék, zöld, fekete és fehér beágyazott zo­ máncok színesítik. Az ékszer függőleges tengelyében alul függőgyöngy, míg felül - későbbi pótlásként - kylonnal kombinált kampós, rubinnal foglalt, cizellált függesztőelem kapcsolódik. A kvalitásos kivitelű - előoldalán gazdagon zománcozott - násfa drágaköves díszítményei keresztpántokon rögzülnek a tisztán funkcionális, díszítetlen hátoldalon. A lát­ szólag kevésbé igényes megoldás azzal magyarázható, hogy az ilyen típusú násfákat a szerelvényeket rejtő zománcdíszes, jel­ lemzően arabeszkes mintával díszített hátfallal látták el.
Az ilyen konstrukciójú függők a 16. század derekán német földön terjedtek el főként a nürnbergi ékszertervező, Matthias Zündt (1498-1572) által kiadott metszetes ékszerterveknek köszönhetően. Az ilyen ékszerek jellegzetessége, hogy az ala­ pot képező, s az ékszer formáját meghatározó plasztikus ke­ retbe szigorúan előre megszabott méretű, formájú és díszí­ tésű, az adott kerethez készülő szerelt díszek kerültek. Ezen függő esetében - vélhetően a hátoldalon látható utólagos ja­ vítások miatt - leválasztották és elhagyták az említett hátlapot. Ily módon viszont lehetőséget kaphatunk, hogy betekintsünk a korabeli készítési gyakorlat egy érdekes részletébe.
Irodalom
- Szerk.: Mikó Árpád, Verő Mária: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század). Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2008. - Nr. XI.122 (Simonyi István)
- szerző: Prékopa Ágnes: Európai zománcművesség a középkortól a szecesszióig. Válogatás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiből. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1991. - Nr. 9.