Pohár - I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és Lorántffy Zsuzsanna címerével
| Leltári szám: | 78.76.1 |
|---|---|
| Készítés ideje: |
1632
|
| Készítés helye: | Erdély (feltehetően); Magyarország (feltehetően) |
| Anyag: | ezüst |
|---|---|
| Technika: | poncolt; részben tűzaranyozva; trébelt; vésett díszítés |
| Méretek: |
magasság: 10,5 cm
szájátmérő: 7,6 cm
súly: 222 g
|
A hagyományos formájú és méretű pohár külsejének cápázott, azaz poncolással sűrűn kivert, cápabőrre emlékeztető felületét aranyozott sávok fogják közre a talpnál és a szájnál. Utóbbi sáv alatt két összeérő köriratos, aranyozott címermező a baloldali I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, míg a jobboldali felesége, Lorántffy Zsuzsanna vésett címerét, valamint a COM GEORGIVS RAKOTZI D : C PRVITRAN : PARTI : RFCH : DSTC 1632 és SVSANNA. LORANTFI. D.C. PRIN. TRAN. köriratokat foglalja magában. Az aranyozás a pohár belsejére is kiterjed, ami azon túl, hogy eleganciát kölcsönöz a tárgynak, praktikus is, hiszen hatékonyan gátolja az ezüstnek a beléje töltött bor hatására kialakuló jellegzetes felületi elszíneződését.
Az ötvösműként nem különösebben jelentős pohár talán ún. "egybejáró" pohársorozat darabja lehetett, bár az ezeken jellemző vésett sorszám itt elmaradt, akárcsak a beütött mesterjegy. Mindez szokatlan, hiszen vajon mi késztette a fejedelmet arra, hogy országlása második és házassága tizenhatodik évében egy ilyen poharat megrendeljen? A pohár ettől függetlenül műfajának jellegzetes reprezentánsa szinte minden nemesi háztartásban előfordultak hasonlók a 17-18. században.
Irodalom
- Simonyi István, Pandur Ildikó, Békési Éva: Reneszánsz ötvöskincsek. Az Iparművészeti Múzeum kiállítása. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2008. - Nr. 3.
