Szalonszekrény - fogadószoba berendezésének része
| Leltári szám: | 70.68.1 |
|---|---|
| Alkotó: |
Faragó, Ödön (1869 - 1935) / tervező Lukácsevics, Lajos / asztalosmester |
| Készítés ideje: |
1904
|
| Készítés helye: | Budapest |
| Jelzés: | nincs |
|---|---|
| Anyag: | csont berakás; fenyőfa alap (vakfa); kőrisfa borítás; réz veretek; rózsafa (paliszander) berakás |
| Technika: | berakott díszítés; faragott; részben aranyozott |
| Méretek: |
magasság: 158 cm
szélesség: 70 cm
mélység: 35 cm
|
Faragó Ödön az Iparművészeti Társulat 1904-es karácsonyi kiállításán mutatta be fogadószoba-bútorait (ld. IM Adattár, FLT 4722). A nagypolgári szalonba tervezett berendezés két ülőgarnitúrából (ltsz. 70.70 – 70.74.1-2.) és két díszszekrényből áll (ltsz. 70.67, 70.68).
Az itt bemutatott kisebb szekrény gazdagon tagolt formájú. Széles talapzaton áll, két oldalt egy-egy esztergált oszlop, ezek mellett nyitott polcok helyezkednek el a három oldalán üvegezett szekrény test középen előreugrik, az üveget aranyozottan festett, magyaros ízlésű virágok díszítik. A szekrényen szabályosan elhelyezve – a pártázat két oldalán, az ajtón alul és felül – intarziadíszek láthatóak, a berakások csontból és paliszanderből készültek. A felhasznált motívumok háromszögek, illetve stilizált pillangók.
Akárcsak a berendezés többi darabját, a szalonszekrényt is faragott, aranyozott virág díszek egészítik ki, ezek Faragó művészetének historizáló gyökereiről tanúskodnak. Az intarziadíszek azonban a virágzó szecesszió nemzetközi eredményeinek ismeretét mutatják.
A berendezést a Milánói Világkiállítás újjáépített magyar pavilonjában is kiállították 1906-ban.
Irodalom
- Somogyi Zsolt: A magyar szecesszió bútorművészete. Corvina Kiadó, Budapest, 2009. - Nr. 18.
- Szerk.: Szilágyi András, Horányi Éva: Szecesszió. A 20. század hajnala. (Az európai iparművészet korszakai.). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1996. - Nr. 9.12 (Horányi Éva)
- katalógust összeállította: Éri Gyöngyi, O. Jobbágyi Zsuzsa: Lélek és forma. Magyar művészet 1896-1914. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1986. - Nr. 918.
