Szelence
Leltári szám: | 52.3371.1 |
---|---|
Készítés ideje: |
1740 - ES ÉVEK
|
Készítés helye: | Németország (feltehetően) |
A téglatest formájú, aranyból készült szelence forgópántokkal kapcsolódó fedelén mitológiai jelenetet látható: árkádos csarnokban medence szélén egy falikút mellett Venus ül, két puttó társaságában. A doboz alján kagylós, virágos és íves keretelésben mellvéd, rajta virágváza. Balra a tengerből felkelő nap. A dobozka hosszanti előlapján két újabb puttó.
A jelenetek különleges technikai megoldással, luxuskivitelben készültek. Az alakok és a háttér elemei ugyanis domborított és cizellált lemez alá berakott drágakövekből és gyöngyházból állnak. Az ismeretlen művész a testrészek megformálásához fehér achátot használt, ezenkívül almandinnal, lazúrkővel, malachittal és vérjáspissal dolgozott. A szelencét formája alapján az 1740-es évekre datálhatjuk. Ennél a tárgytípusnál ugyanis ekkor volt divatos a hullámos oldal és lekerekített sarok alkalmazása. Díszítésének finomsága alapján a doboz akár Franciaországban is készülhetett volna, ám a francia aranyszelencék mindíg jelzettek, így tárgyunk feltehetőleg német ötvös munkája.
Irodalom
- Szerk.: Pataki Judit: Művészet és Mesterség. CD-ROM. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1999. - fém 92.
- szerző: Ács Piroska: Szelencék titkai. Helikon Kiadó, Budapest, 1994. - Nr. 2. és kép
- Szerk.: Szilágyi András, Péter Márta: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 6.64. (Ács Piroska)
- szerző: Ács Piroska: Szelencedivatok. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1982. - Nr. 9.