Tabernákulumos szekrény - ún. Vogel Selbsterkenntnis motívummal
Leltári szám: | 52.3319.1 |
---|---|
Készítés ideje: |
1740 - 1750
|
Készítés helye: | Dél-Németország |
Anyag: | diófa borítás; diógyökér borítás; fenyőfa alap (vakfa); jávorfa berakás; mahagóni berakás; rózsafa (paliszander) berakás; sárgaréz veretekkel; tiszafa berakás; topolyagyökér berakás |
---|---|
Technika: | berakás; borítás; faragott |
Méretek: |
magasság: 250 cm
szélesség: 165 cm
mélység: 75 cm
|
Négy lapított pogácsa alakú lábon áll a háromfiókos alsó rész, hullámosan ívelő homlok és oldallapokkal, szalag berakással. A lehajtható írólapot közrefogó oldalfalak előrenyúló, hullámosan ívelt felületén a Nosce te ipsum (Nimm dich bei der Nase) önismeretre serkentő szállóige emblematikus ábrázolása: csőrét emberarc orrába döfő gólya. Az emeletes szekrény felső részében tabernakulumajtó köré komponálva tizenkét fiók. Az ajtón kockás padlón táncoló férfi alakja, a grazi Landesmuseum Joanneum írószekrényéhez hasonlóan (Kreisel, Heinrich-Himmelheber, Georg: Die Kunst des deutsche Möbels. München, 1968-1973, 2. köt., 401. kép). Koronázó részében rakott csillagdísz. Zárópárkánya erős ívben hajlított, csigavonalas. Az írószekrény mind formáját, mind díszítési módját illetően augsburgi típusú.
Irodalom
- Semsey Balázs: Irreguläre Ornithologie. Angaben zur (Um)gestaltung der Interpretation eines Motivs. Ars Decorativa, 29. (2013). 2013. - 41-56.
- Gabriel Theresia: Phänomen Haydn 1732 - 1809. Eisenstadt, 2009. - Nr.1.08.12.
- Szerk.: Szilágyi András, Péter Márta: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 6.10. (Vadászi Erzsébet)