Táblás terítő töredéke - a marosvécsi református templomból
| Leltári szám: | 9207 |
|---|---|
| Készítés ideje: |
17. SZÁZAD VÉGE
|
| Készítés helye: | Erdély |
| Anyag: | vászon |
|---|---|
| Technika: | arany- és ezüstszállal hímzett; színes selyemfonallal hímzett |
| Méretek: |
hosszúság: 45 cm
szélesség: 47 cm
|
Fehér vászon, sárga, zöld, kék, fehér, nyers színű selyem-, aranyozott ezüst- és ezüstfonalas hímzéssel.
Eredetileg a marosvécsi református templom nagyméretű táblás - hímzett és rece-négyzetek váltakozásából álló - térítőjének darabjai voltak. A terítőt a 19. század végén elhasz­ nálódása miatt négyzeteire szétbontották, és négy hímzett darabját összevarrva kendővé alakították. (A terítő eredeti állapotát dokumentáló archív fényképfelvételt ld.: IM Adattár, FLT 19245.)
A centrális motívum középpontjában búzavirág, amiből az oldalak irányába négy szegfű, a sarok irányába pedig háromágú, szimmetrikus tulipános virágtövek erednek. Az egyenes szárú virágtöveket visszakunkorodó kis kacsok és hosszúkás levelek díszítik. Mindegyik négyszöget vékony hímzett sáv keretez, ami öszszeillesztések helyén hangsúlyosabbá vált.
A központi búzavi­ rág az erdélyi hímzések kedvelt alkotóeleme. A teljes felületet kitöltő motívum a felvidéki keszkenőminták szerkesztési elvét követi.
Irodalom
- Szerk.: Mikó Árpád, Verő Mária: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század). Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2008. - Nr. VI.23. (Erdei Lilla)
- László Emőke: Magyar reneszánsz és barokk hímzések. Vászonalapú úrihímzések. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2001. - Nr. 100.
- Csermelyi Sándor: Magyar hímzések kiállításának leíró lajstroma. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1918. - Nr. 114.
