Váza

Sima, egyenes talp, felfelé szűkülő, bödönszerű test. A rövid nyak felett a szájrész hullámosan kihajlik, négyszögletűre csippentett. Az aljától a nyakrész közepéig körben hét szál hóvirágot véstek a barna földdel leöntött formára. A meghajló szárakon jobbra-balra és fönt egy-egy virágfej. A mintázat ily módon ritmikus rácsot alkot, a virágfejek három sorba rendeződnek a szárak által osztott mezőkben. A bemélyülő mintáknál előtűnik a cserép világos színe, melyet a borító áttetsző máz zöldre színezett. Az edény belseje világosbarna mázas. A tárgy szerepelt az Iparművészeti Társulat 1902. évi karácsonyi kiállításán: a katalógusban a „Gróh-edények” rajzai között az elsővel azonosítható. Megjelölt ár: „2 Kor”(ona).