Benkő, Ilona (1937 - )

keramikusművész 1937-ben született Székelykeresztúron (Cristuru Secuiesc, Románia). 1961-ben a Magyar Iparművészeti Főiskola (ma: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) kerámia szakán diplomázott Borsos Miklós tanítványaként. A Képcsarnok és az Iparművészeti Vállalat megrendelésére készített dísz- és használati tárgyakat Budapesten, a több alkotóval közös Munkácsy utcai műhelyében. Életművében fordulópontot jelentett részvétele az 1964-es felső-ausztriai Gmundenben tartott kerámiaszimpóziumon, ahol magastüzű anyagokkal és redukciós égetési technikákkal ismerkedett meg. Hazatérve már 1200 °C fölött égette autonóm, szobrászi intencióval létrehozott tárgyait. Részt vett a siklósi, a kecskeméti, majd a hódmezővásárhelyi kerámiaszimpóziumok munkájában. 1968-ban alapító tagja volt a Prizma 13 művészcsoportnak. 1982-től a Nemzetközi Kerámia Akadémia (AIC-IAC, Genf) tagja. 1991–1992 fordulóján alapító tagja volt a TERRA Csoportnak. Fontosabb szakmai elismerései: Országos Kerámia Biennálé, Pécs (1968, 1978, 1980); Nemzetközi Kerámiaverseny, Faenza, Olaszország (1973, 1978, 1980); Munkácsy Miháy-díj (1976); Nemzetközi Kerámia Biennálé, Vallauris, Franciaország (1976); Nemzetközi Kerámiaverseny, Gualdo Tadino, Olaszország (1979); Művelődési Minisztérium Nívódíja (1983); Gádor István-díj (2012); Magyarország Érdemes Művésze (2021). Műveit számos magyar és külföldi közgyűjteményben őrzik. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.