Kőrössy, Albert Kálmán (1869 - 1955)
178 találat (alkotó szerint)
1869. június 18-án született Szegeden Neumann Albert néven. Édesapja Neumann Miksa, a budapesti áru- és értéktőzsde alelnöke, édesanyja Heiduschka Júlia volt. Építészeti tanulmányait Budapesten, a Királyi József Műegyetemen kezdte, akkor már Kőrösi Albert néven ( ez változott előbb Körössy-re, majd nemesi előnévvel királyhalmi Kőrössy-re ). Később a párizsi École des Beaux Arts-on folytatta tanulmányait, majd Berlinben. Ezután Münchenbe utazott, ahol a neves német neobarokk építész, Friedrich von
Thiersch tanítványaként kapta meg építészoklevelét.
Hazatérve Hauszmann Alajos irodájában helyezkedett el, ahol megismerte Sebestyén Arthur fiatal építészt, s társas viszonyra léptek. Közös alkotásaik még neobarokk formában épült bérházak voltak, de közösen tervezték az Osztálysorsjáték palotát is, mely a Március 15. téren állt egykor. 1899-ben a két építész útja különvált, Kőrössy Albert egyedül folytatta tervezői tevékenységét, ekkor épült fel saját lakóháza és irodája a Városligeti fasor 47. szám alatt a belga-francia art nouveau és a korai
német Jugendstil formakincse által ihletve.
Az általa tervezett bérházak közül kiemelkedően szép az Aulich utca 3. szám alatti Walkó-ház, a Munkácsy Mihály utca 23. szám alatti Sonnenberg-ház, valamint a Práter utca 9. szám alatti Gonda-ház.
Középület tervezői tevékenysége is jelentős volt, 1903-ban épült fel tervei szerint Marosvásárhelyen a római katolikus főgimnázium ( ma Unirea Liceum ), 1906 és 1908 között a VI. kerületi főgimnázium a Munkácsy Mihály utcában, mely Lechner Ödön formavilágának hatásáról tanúskodik.
Sokoldalú tehetségéről árulkodik, hogy nem csak épületeivel ért el sikereket. Az iparművészeti kiállításokon gyakran feltűnt csillár és villa terveivel, síremléket tervezett Madarasi-Beck Gyula banki tisztviselő számára a Salgótarjáni úti temetőbe, részt vett a Kossuth-szobor pályázaton. Ezen kívül ő tervezte Budapesten a Váci utcában található Philanthia virágüzlet portálját, amely ma Európa egyetlen eredeti szépségében megmaradt szecessziós virágüzlete.
Egyik legnagyobb elismerését Michailich Győzővel közösen kapta a temesvári gyárvárosi híd tervezéséért, mely akkor a világ legnagyobb nyílású vasbeton gerendahídja volt.
Később a tízes években művészeti formaalakítása a premodern építészet felé közeledett, amelyben geometrikusabb és szimmetrikusabb díszítő elemek érvényesülnek. Erre példa a mai Lenhossék utcában álló egykori általános iskola, a Kristóf tér 6. szám alatti Kutnevszky-ház, illetve a Benczúr utca 26. szám alatti Dayka-villa.
Ebben az időben megérintette Kós Károly és köre, az ún. Fiatalok népies díszítőkedve is, így azokkal rokon ornamenseket vélhetünk felfedezni a Kőrössy Albert által tervezett tisztviselőtelepi gimnázium homlokzatán és enteriőrjében is, melyben ma a Pedagógiai Múzeum és Könyvtár működik.
Az építész életéről meglehetősen kevés adat áll rendelkezésünkre. A tízes években társult Kiss Gézával, akivel néhány bérház mellett három pénzintézetet is terveztek közösen, melyek közül talán a Nádor utcában található egykori Agrár- és Járadék Bank az egyik legimpozánsabb pénzintézet Budapesten.
Az első világháború után Kőrössy Albert elállt a tervezői pályától, nevét néhány helyen törvényhatósági tagként említik az Újjáépítési Minisztérium jegyzőkönyvében
( Szerző: Baldavári Eszter )