Kovalszky, Sarolta (1850 - ?)

1881-től kapcsolódott be a németeleméri szőnyegszövésbe, s azt fölkarolva - Streitmann Antallal együtt - egyik alapítója lett a Torontáli Háziipari Egyletnek. Az 1900-as Párizsi Világkiállításra készülődve kezdte tanulmányozni a skandináv kárpitszövést, különösen Frida Hansen munkáit. A skandinávoktól átvett technikával ő és műhelye szőtte Vaszary János, Horti Pál és Nagy Sándor korai kárpitjait. Az 1902-es torinói nemzetközi kiállításon munkásságát ezüstéremmel, az 1904-es budapesti karácsonyi kiállításon állami éremmel, a St. Louis-i világkiállításon aranyéremmel ismerték el. Utolsó, általunk ismert nagy munkája az 1905. évi velencei kiállítás magyar termének két kárpitja és függönyei.