Undi (Springholtz), Mariska (1877 - 1959)

Festő, iparművész. Győrben született egy hatgyermekes családba, édesapja katonatiszt volt. Rajztanári oklevelet szerzett az Országos Mintarajziskolában, ahol megismerkedett Kriesch Laurával, a Gödöllői Művésztelepet alapító Körösfői Kriesch Aladár húgával. Ez a találkozás meghatározta későbbi pályáját: csatlakozott a művésztelep munkájához, ahogy nővérei, Carla és Jolán is. Előbb rajztanárként Szabadkára került, majd visszatért Budapestre, és néprajzi gyűjtőutakon vett részt a Sárközben és Kalotaszeg vidékén. Bútorterveivel 1903-tól jelentkezett, gyermekszobát állított ki az Iparművészeti Társulat tavaszi lakberendezési tárlatán. Részt vett a St. Louis-i és a milánói világkiállításon, ahol bronz-, illetve aranyéremmel tüntették ki. 1905-ben a Műbarátok Körének kiállításán szerepelt bútoraival, 1912-ben a Magyar Iparművészet című folyóiratban mutatta be műtermének berendezési tárgyait. Tanulmányutakat tett Londonba, Párizsba, Münchenbe, Svájcba. Számos épület – Fehérkereszt Gyermekkórház, Népszálló – díszítésében vett részt freskóival. Művészetében fontos szerepet kapott a textiltervezés: szőnyegeket, gobelineket, hímzéseket, applikált műveket tervezett. Gyermekművészeti tevékenysége is kiemelkedő, mese- és tankönyveket illusztrált, játékokat és gyermekbútorokat tervezett. Festészeti tevékenységét 1913-ban pasztell-díjjal jutalmazták, 1916-ban elnyerte a Műbarátok Körének 1000 koronás díját. A két világháború között főként textilművészeti tevékenysége és gyűjtései váltak meghatározóvá, 1943-ban jelent meg a Magyar kincsesláda. Művészi, eredeti rajz- és hímzésminták gyűjteménye című könyve. Bútorait Toroczkai Wigand Ede deszkastílusa, a skót Charles Rennie Mackintosh formái, a népi elemek, díszítő motívumok határozták meg. 1959-ben Budapesten hunyt el.