Szecessziós építészet

Az Iparművészeti Múzeum a Partage Plus projekt keretében - amely 2012-2014 között 25 európai intézmény részvételével, EU-támogatással valósult meg - a múzeum szecessziós műtárgyainak digitalizálása mellett a magyarországi szecessziós építészet mintegy 60 kiemelkedő jelentőségű emlékét is dokumentálta. Az alábbiakban ennek az munkának az eredménye kerül bemutatásra.
A budapesti és közép-európai szecessziós épületek elhelyezkedését bemutató térképet az Art Nouveau Danube digitális repozitóriumból érheti el.
Az MTA BTK Művészettörténeti Intézete által a Lechner-épületekről készített fényképeket itt tekintheti meg.
A Lechner-épületekről készült panorámafotókat ld. itt.
Fasori református templom (Budapest, Városligeti fasor 7.)

A templom felépítését több pályázat előzte meg, melyek eredményével a bíráló bizottság nem volt megelégedve, egyszer sem osztott ki első díjat. Árkay Aladár a megbízást 1911 elején kapta.

Bővebben »
Lindenbaum-ház (Budapest, Izabella utca 94.)

Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp számos bérházat tervezett az 1890-es években, amelyek közül az Izabella utca 94-96. számú Lindenbaum-házak épültek legkorábban a szecesszió szellemében.

Bővebben »
Bérház (Budapest, Csengery utca 76.)

A Csengery utcai épület Komor Marcell és Jakab Dezső első bérháza. Egy időben épület Lechner Ödön Postatakarékpénztárával. Utcai homlokzatának gazdag vakolat és téglaornamentikájából az első emeleti nyílások keretében megjelenő, baluszterekhez hasonlóan formált elem a legérdekesebb.

Bővebben »
Sonnenberg-ház (Budapest, Munkácsy Mihály utca 23.)

Sonnenberg Imre kereskedő 1904-ben bízta meg Kőrössy Albert Kálmánt kétemeletes bérpalotájának megtervezésével. Egy fennmaradt újságcikk tudósít az épület kivitelezőiről.

Bővebben »
Rákosi Jenő háza (Budapest, Szűz utca 5-7.)

Korabeli fotók alapján megállapítható, hogy az utcai homlokzat felső szintjét erősen átalakították. A fal díszítése gazdagabb volt, a jelenlegi szögletes ablakok helyett pedig íves nyílások törték át a falfelületet.

Bővebben »
Korányi-ház (Budapest, Váci utca 42.)

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos 1897-től 1934-ig dolgozott együtt. Társulásuk előtt Bálint Zoltán Korb és Giergl irodájában, Jámbor Lajos Lechner Ödön mellett dolgozott. A két építész számos budapesti bérházat tervezett közösen.

Bővebben »
Popper- ház (Budapest, Paulay Ede utca 37.)

Az épületet a szecesszióhoz homlokzatának, kapujának és a főlépcsőház korlátjának növényi ornamentikája köti. Az utcai homlokzat díszítésében már a terveken is a szecessziós növényi formavilág jelenik meg.

Bővebben »
Gonda-ház (Budapest, Práter utca 9.)

1904 és 1905 között épült meg Budapesten a nyolcadik kerületben ez a bérház, melyet gyakran Gonda-ház néven említ a szakirodalom. Valószínűleg dr. Gonda Dezső ügyvéd és neje számára készült a lakóépület, melynek híres lakója is akadt.

Bővebben »
Elemi iskola és óvoda (Budapest, Városmajor utca 59.)

Kós Károly számára meghatározó építészeti élmény volt műegyetemi tanulmányai előtt az erdélyi Kalotaszegnek és környékének bejárása, amelynek építészetét az egyetem elvégése után még fél évig tanulmányozhatta egy ösztöndíjnak köszönhetően.

Bővebben »
Bérház (Budapest, Ráday utca 9.)

Fodor Gyula 1905-től kezdve számos bérházat tervezett Budapesten, többek közt a mai Ernst-múzeum épületét. A Ráday utcai ház az 1909-es terveket követve épült fel, a rajzok feliratai szerint Jelinek Frigyes úr és társa számára

Bővebben »
Mellinger-ház (Budapest, Ráday utca 14.)

Dénes Dezső és Mellinger Artúr a kevésbé ismert tervezők közé tartoznak. 1910 körül dolgoztak együtt rövid ideig. A Ráday utca elején álló épületük utcára néző, faszerkezetű oromzata az északi építészet hatását mutatja.

Bővebben »
Lakó- és üzletház (Budapest, Deák Ferenc utca 17.)

Révész Sámuel és Kollár József együtt dolgozott Schmahl Henrik irodájában, majd 1900-ban társakként önálló irodát nyitottak, amelyet az I. világháborúig működtettek.

Bővebben »
Modern és Breitner Áru- és Lakóház (Budapest, Deák Ferenc utca 23.)

A tervezőknek többszögű, szokatlan formájú saroktelken kellett kialakítania az alsó három szinten üzleteknek, a felettük lévőkön lakásoknak helyet adó épületet.

Bővebben »
Weiss-ház (Budapest, Szent István körút 12.)

A Szent István krt. 12. számú ház utcai homlokzatának faltagolása, díszítése és nyílásainak kialakítása nagyobb szabású, mint szomszédos, 10. számú házé. A vakolatdísz dominál, amelynek fő virága itt a rózsa.

Bővebben »
Bedő-ház (Budapest, Honvéd utca 3.)

A Vidor Emil által tervezett, 1903-ban épült Bedő-ház első emeletén kapott helyet az építtető-háztulajdonos Bedő Béla lakása. Az épület mellett a lakás teljes berendezését is Vidor Emil tervezte. A ház egésze és a lakótér is a francia-belga art nouveau hatását mutatja.

Bővebben »
Walkó-ház (Budapest, Aulich utca 3.)

1901-ben Walkó Lajos, a Magyar Leszámitoló és Pénzváltó Bank igazgatója és családja számára Kőrössy Albert tervezett négyemeletes bérházat.

Bővebben »
Bérház (Budapest, Szinva utca 5-8.)

A VII. kerületi épületegyüttes, amely közel helyezkedik el a Keleti pályaudvarhoz, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság megbízásából épült.

Bővebben »
Kasselik-ház (Budapest, Vörösmarty tér 3.)

A megrendelő Kasselik Jenő, illetve a szüleinek nevét viselő Kasselik Erzsébet és Ferenc alapítvány volt, amely a művelt osztályok önhibájukon kívül szűkös viszonyok közé jutott tagjait támogatta. Az épület külső homlokzatai drága anyagokból készültek.

Bővebben »