Szecessziós építészet

Az Iparművészeti Múzeum a Partage Plus projekt keretében - amely 2012-2014 között 25 európai intézmény részvételével, EU-támogatással valósult meg - a múzeum szecessziós műtárgyainak digitalizálása mellett a magyarországi szecessziós építészet mintegy 60 kiemelkedő jelentőségű emlékét is dokumentálta. Az alábbiakban ennek az munkának az eredménye kerül bemutatásra.
A budapesti és közép-európai szecessziós épületek elhelyezkedését bemutató térképet az Art Nouveau Danube digitális repozitóriumból érheti el.
Az MTA BTK Művészettörténeti Intézete által a Lechner-épületekről készített fényképeket itt tekintheti meg.
A Lechner-épületekről készült panorámafotókat ld. itt.
Schmidl-sírbolt (Budapest, Kozma utcai izraelita temető, Kozma utca 6.)

Lajta Béla 1903-tól kezdve számos zsidó síremléket tervezett Budapesten. A Schmidl Sándor és felesége, Holländer Róza számára épített síremlék a Kozma utcai izraelita temetőben található.

Gresham-palota (Budapest, Széchenyi István tér 5.)

Vágó József már együtt dolgozott testvérével, amikor három évre munkát vállalt Quittner Zsigmond irodájában is. Így vehetett részt a Gresham Biztosító Társaság Roosevelt téri épületének tervezésében.

Schiffer-villa (Budapest, Munkácsy Mihály utca 19/b)

Az 1910-1912 között épült Schiffer-villa Schiffer Miksa számára épült, aki a század első két évtizedének egyik legnagyobb építési vállalkozója volt. A geometrikus tömegekből összeállított egyszerű épület, gazdag belsőt rejtő összművészeti alkotás.

Gutenberg-ház (Budapest, Gutenberg tér 4.)

A megbízó, a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyegylete komplex funkciójú épületet terveztetett Vágó Józseffel és Lászlóval.

Dob utcai elemi iskola (Budapest, Dob utca 85.)

Hegedűs Ármin a főváros mérnökeként számos iskolát tervezett. A Dob utcai épületet egy szűk utcában, keskeny telken kellett kialakítania, ezért egyedi megoldásokat alkalmazott.

Gellérthegyi műteremház (Budapest, Kelenhegyi út 12-14.)

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat által építtetett műteremház eredetileg a főváros által kijelölt területen, a hatodik kerületben állt volna, amelynek a terveit 1897-ben szintén Kann Gyula készítette.

Gróf-palota (Szeged, Tisza Lajos körút 20/b)

Raichle J. Ferenc az 1890-es évek második felében nyitotta meg irodáját Szabadkán, majd 1907 körül Szegedre költözött. A Vajdaságban és Szegeden folytatott tervezői és kivitelezői tevékenységet.

Andrássy-ebédlő

Rippl-Rónai József 1897-ben kapott megbízást gróf Andrássy Tivadartól (1857-1905) a család budai, Duna-parti palotája ebédlőjének megtervezésére. Az ekkor Párizsban élő művész által tervezett Andrássy-ebédlő az egyik első szecessziós enteriőr volt Magyarországon.

Rózsavölgyi Zeneműbolt (Budapest, Szervita tér 5.)

Az Rózsavölgyi Zeneműbolt 1912-ben nyitotta meg új üzletét a Szervita tér 5. szám alatti üzletház alsó szintjén. A Lajta Béla által tervezett épületben a fiatal Kozma Lajos tervezte az üzlet belső kialakítását, amely a késő szecesszió formavilágát és motívumkincsét egyesítette a funkcionalizmus elemeivel.

Babocsay-villa (Budapest, Dózsa György út 92/b)

Az Andrássy út és a Dózsa György (Aréna) út sarkán álló kétszintes villa Árkay Aladár tervei szerint épült fel 1905-1906-ban, Babocsay Herman építési vállalkozó számára